MENÜ

 

AUSZTRIA

EU Belépés ideje: 1995. január 1.

Határos: Németországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Olaszországgal, Svájccal és Liechtensteinnel.

Politikai rendszer: Szövetségi köztársaság

Főváros: Bécs

Terület: 83 870 km²

Népesség: 8 356 707 (2009)

Népsűrűség: 97 fő/ km²

Népesség összetétel:
0-14 év: 14,8%
15-64 év: 67,5%
65 év felett: 17,7% (2008)

Népességnövekedés: 0,064% (2008)

Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 79,5 év (nők: 82,56 év férfiak: 76,6 év )

Éghajlat: Kontinentális, lakott területeken júliusban akár 32 Celsius fok, január-februárban akár -15 Celsius fok.

Idő: Greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT+2 óra

Nyelv: Német (hivatalos) 88,6%, török 2,3%, szerb 2,2%, horvát (Burgenlandban hivatalos) 1,6%, egyéb (beleértve a Karintiában hivatalos szlovént és a Burgenlandban hivatalos magyart) 5,3%. (2001-es népszámlálási adatok)

Fizetőeszköz: Euró, az osztrák schillinget váltotta fel 2002. január 1-jén. 1 euró=13,7603 osztrák schilling.

Vallás: A legelterjedtebb vallás a római katolikus (kb. 73,6%), amelyet a protestáns követ (kb. 4,7%). Az iszlám híveinek aránya: 4,2%; egyéb: 3,5%. A lakosság 12%-a felekezet nélküli. (2001-es népszámlálási adatok).

Fő régiók: Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja: Burgenland, Karintia, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Vorarlberg, Bécs.

Az osztrákok csaknem 30 %-a az öt legnagyobb városban - Bécsben, Grazban, Linzben, Salzburgban és Innsbruckban - él. A lakosság egyötöde - 1,6 millió - Bécsben lakik. A legfontosabb ipari régiók a bécsi medence és környéke, felső Ausztria, a Salzburg és Graz körül elterülő területek, a Mürz völgye Stájerországban, az Inn völgye Tirolban és a Rajna völgye Vorarlbergben. Az országot nyugat-keleti irányban átszelő Alpok miatt a földnyilvántartásba vett területek kevesebb mint 40%-a alkalmas a letelepedésre.

Gazdaság: Ausztria fejlett piacgazdaság magas életszínvonallal. A gazdaságot, mely erősen kötődik az EU gazdaságaihoz, különösen Németországéhoz, nagy szolgáltatási-, szilárd ipari-, és kicsi de nagyon fejlett agrárszektor jellemzi. A globális gazdasági válság hatására az ország gazdasága recessziót él át, az ország legnagyobb bankjainak némelyike állami segítséget vett igénybe.

Természeti kincsek: olaj, szén, lignit, fa, vasérc, réz, cink, antimon, magnezit, volfrám, grafit, só, vízenergia

Beutazás/ tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38 EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges).

Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását.

Azok az EGT tagországbeli, illetve svájci állampolgárok, valamint hozzátartozóik, akik 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak Ausztriában, kötelesek ezt – legkésőbb a 3 hónap eltelte után – a letelepedési hatóságnál (a tartományi kormány hivatalában, ill. a kerületi/járási közigazgatási hatóságnál) jelenteni. Az illetékes hatóság egy tartózkodási igazolást állít ki.

Az EGT tagállambeli és svájci állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak állandó tartózkodásra jogosító kártyát állítanak ki.

Amennyiben valaki hosszabb ideig szeretne munkavállalás, illetve tanulás céljából Ausztriában tartózkodni, az ideiglenes vagy állandó lakhelyét három napon belül be kell jelentenie a lakóhely szerinti illetékes osztrák hatóságnál.

Az ausztriai tartózkodásról, letelepedésről és a bejelentkezésről a www.help.gv.at hivatalos lakossági tájékoztató oldalon található információ.

Az ausztriai bejelentkezéshez szükséges formanyomtatványok.

További információ a kinti illetékes hatóságnál (Magistrat, Gemeindeamt) kapható.
Utazás/ közlekedés

Autópályadíjak

Ausztria 16 autópályájának hossza összesen 1677 km. Ausztriában az autópályákért mindenütt fizetni kell. Az autópálya matricákat a határon, a postahivatalokon, benzinkutaknál és a dohányboltokban is be lehet szerezni.

Ha valaki autópályán szeretne közlekedni, előre meg kell vásárolnia és a szélvédőre fel kell ragasztania az autópálya vignettát. Amennyiben valaki csak országúton kíván közlekedni, de azt csak egy 200-300 m-es autópálya szakasz igénybevételével érheti el, ebben az esetben is kötelező vignetta megvásárlása (pl. Nickelsdorfnál a visszaút során).

Éves matrica (2010)

  • Személyautó: 76,2 euró
  • Motorkerékpár: 30,4 euró

2 hónapos matrica (2010)

  • Személyautó: 22,9 euró
  • Motorkerékpár: 11,5 euró

10 napos matrica (2010)

  • Személyautó: 7,9 euró
  • Motorkerékpár: 4,5 euró

A matrica nélküli motorbicikliket 65 eurós, a személyautókat 120 eurós, a teherautókat 220 eurós bírsággal sújtják. A fizetés elmulasztása adminisztrációs büntetést von maga után, amely 218,02 eurótól 2,180 euróig terjedhet.

Az autópálya matricákon kívül fizetni kell még a következő utakon: Arlberg-alagút, Brenner-autópálya, Dachstein út, Felbertauern út, Gerlos Alpine út, Großglockner-alpine út, Maltatal-Hochalm út, Nockalm út, Pyhrn-országút (Gleinalm alagútl), Pyhrn-országút (Bosruck alagútl), Silvretta alpine út, Sölden - Rettenbachferner-Tiefenbachferner, Tauern-országút, Timmelsjoch, Villacher alpine út - Dobratsch.

Az osztrák autópálya matricák árai itt találhatók.

Sebességkorlátozások

Személygépkocsik, motorkerékpárok és 3500 kg-ot meg nem haladó járművek:

  • Városban: 50km/h
  • Országúton: 100 km/h
  • Autópályán: 130 km/h

Személygépkocsik utánfutóval:

  • Városban: 50km/h
  • Országúton: 100 km/h
  • Autópályán: 100 km/h

Buszok:

  • Városban: 50km/h
  • Országúton: 80 km/h
  • Autópályán: 100 km/h

Trailert vontató járművek (750 kg alatt):

  • Országúton: 100 km//h
  • Autóúton: 100 km/h
  • Autópályán: 100 km/h

Trailert vontató járművek (750 kg felett): B kategória
A trailer és a vontató jármű együttes súlya nem haladja meg a 3500 kg-ot.

  • Országúton: 80 km/h
  • Autóúton: 80 km/h
  • Autópályán: 100 km/h

Trailert vontató járművek (750 kg felett): B+E kategória

  • Országúton: 70 km/h
  • Autóúton: 70 km/h
  • Autópályán: 80 km/h

3500 kg-ot meghaladó járművek:

  • Országúton: 70 km/h
  • Autóúton: 70 km/h
  • Autópályán: 80 km/h

A 7500 kg feletti járművek közlekedése tilos este 10 és reggel 5 óra között Ausztria minden útján.

Biztonsági előírások

12 év alatti gyermekek, akik 150 cm-nél alacsonyabbak biztonsági gyermekülésben utazhatnak. Ausztriában a biztonsági övek használata kötelező.

Vezetés közben csak a kezeket szabadon hagyó telefonálási rendszerek használhatóak. A szabály megszegése 21,80 eurótól 726,73 euróig terjedő bírságot vonhat maga után.

A megengedett alkoholszint 0,5 ezrelék. A határszint túllépése 218,02 eurótól 3633,34 euróig terjedő bírságot, illetve a jogosítvány bevonását vonhatja maga után.

A gépjárművek kötelező tartozéka az elakadásjelző háromszög, a láthatósági mellény és az elsősegélydoboz. Az utakon (lakott területeken belül is) a tompított fényszóró használata egész nap kötelező.

A téli időszakban történő biztonságos közlekedés érdekében november 1. és április 15. között télies útviszonyok esetén, vagyis havas, kásás és jeges úton a személygépkocsik, kombik és teherautók 3500 kilogrammig csak téli gumival és hólánccal felszerelve közlekedhetnek. Hóláncot csak abban az esetben szabad használni, ha egybefüggő jégpálya fedi az utat és a lánc az út felszínét nem károsítja. Kásás út esetén nyári gumi vagy hólánc nem használható.

A motorbicikliken bukósisak használata kötelező. Vezetés közben a helyzetlámpának nappal is égnie kell. Az autópálya matricák a motorbicikliken is kötelezőek.

Benzin

Ausztriában a 91 oktánszámú és az ún. Euro-Super 95-ös oktánszámú ólommentes benzinek mindenhol kaphatóak. Ólmozott benzin Ausztriában nem árusítható, a katalizátor nélküli autók tulajdonosai a benzinkutaknál adalékanyaghoz juthatnak.

A gépkocsi benzintankján kívül egy autós 10 liter benzint vihet be az országba adómentesen.

Segélyhívószámok

  • Euro-vészhívószám: 112
  • Tűzoltóság: 122
  • Rendőrség: 133
  • Mentők: 144
  • Orvosi ügyelet: 141
  • Hegyi mentők: 140
  • ÖAMTC autómentés: 120
  • ARBÖ autómentés: 123

Egyéb szabályozások

Ausztriában a gépkocsivezetés alsó korhatára személygépkocsik és 50cm3-esnél nagyobb motorkerékpárok esetén 18 év, az 50cm3 alatti robogóknál 16 év.

Ausztriában külföldi jogosítvánnyal egy évig lehet autót vezetni, ha sofőr állandó lakhelye nem Ausztriában van. Az Európai Unió tagországaiban kiállított érvényes jogosítványokat Ausztriában elismerik.

Gépkocsikon kötelező az ország-jelzés elhelyezése. A gépjárművek ellenőrzése során gyakori a közúti műszaki vizsgálat. Ha a gépkocsit ennek során a közlekedés biztonsága szempontjából alkalmatlannak minősítik, a rendszámtáblát bevonják, és kötelezik a gépkocsi vezetőjét a gépjármű helyben történő megjavíttatására. A hibák igazolt kijavíttatása után szolgáltatják vissza a rendszámot.

Előfordulhat, hogy valamilyen szabálytalanság miatt pénzbüntetés megfizetésére kötelezik az autóst. A vonatkozó hatályos osztrák jogszabályok szerint az intézkedő rendőrnek jogában áll a pénzbüntetés mértékéig biztosítékként személyes tárgyakat, műszaki eszközöket lefoglalni, amennyiben valaki nem tudja a büntetést a helyszínen kifizetni. (A bírság befizetése után a lefoglalt tárgyat a rendőrség visszaszolgáltatja.)

Parkolás

Bécsben és valamennyi osztrák város központjában "rövid parkolási zónákat" alakítottak ki. Fontos ennek figyelembe vétele parkolás esetén. A megengedett parkolási idő túllépését szigorúan büntetik, előfordulhat a gépkocsi elszállíttatása is. H
a a gépkocsit már elszállították, erről az adott kerület rendőrsége ad tájékoztatást (a gépkocsi visszaszerzésének költsége 150-220,- EUR).

A legtöbb városközpontban a megengedett legnagyobb sebesség 30 km/óra. Bécs központjában a turisták is ingyenesen bérelhetnek kerékpárt, amelyet a használat után a kijelölt helyekre kell leállítani.

Útinformáció

Autópályakezelő

Az Ausztriában érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóságának összefoglalójában.


Utazási kedvezmények

Nyugdíjas kedvezmények

A nyugdíjas kedvezményekre feljogosító kártyát (Vorteilscard Senior) a nők 60, a férfiak 65 éves kortól válthatják ki, ennek ára 2009-ben 26,90 euró. A kártya alapesetben egy évig érvényes, de azok számára, akik kapnak valamilyen kiegészítő juttatást (pl. Ausgleichszulage, vagy Ergänzungszulage), ingyenes és öt évig érvényes. A kártya maximum 50% százalék kedvezményre jogosítja fel használóját a vonatokon és buszokon. A kártya bármelyik vasútállomáson beszerezhető. További információ a kártyáról az osztrák vasúttársaság honlapján

Alsó-Ausztriában 45% kedvezményt biztosít a kártya, erről a kedvezményről bővebb információ az ÖEBB honlapján található.

További kedvezmények olvashatók az osztrák vasúttársaság honlapján.

Diákkedvezmények

A kedvezményre feljogosító kártya (Vorteilscard<26) kiváltására 26 éves kor alatt van lehetőség. A kártya egy évig érvényes és 50% kedvezményt nyújt használójának, ára egy évre 19,90 euró. További diákkedvezményekről információ az osztrák vasúttársaság honlapján olvasható.

Bécs

A gyerekek az osztrák fővárosban 6 éves kor alatt minden nap ingyen utazhatnak. A 6-15 éves kor közöttiek vasár- és ünnepnapokon és a bécsi tanítási szünet napjain ingyen, a többi napokon pedig fél áron utazhatnak. A kor igazolásához diákigazolványra van szükség.

A nyugdíjasok számára létezik kedvezményes nyugdíjas jegy, melyet a nők 60, a férfiak 65 éves kortól vehetnek igénybe. A bécsi tömegközlekedésben igénybe vehető további kedvezményekről és a diákkedvezményről

A fenti kedvezmények vonatkoznak a külföldiekre is. olvasható. információt a fenti honlapokon talál.
Munkavállalás

A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási Szerződésben rögzített módon a tizenötök a tíz új tagállammal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ez alatt az idő alatt a régi tagállamok, 2004. május elsejét követően, a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik. Ausztria valószínűleg 2011-ig korlátozza a szabad munkavállalást.

Ausztriai munkavállalás továbbra is csak munkavállalási engedély (Beschäftigungsbewilligung) birtokában lehetséges, 2008. január 1-jétől azonban részlegesen feloldották a magyar állampolgárokkal szembeni korlátozásokat.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos szakmák esetén (erről részletesebben lejjebb) könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt, amennyiben a munkavállaló a kérvényezett tevékenységnek megfelelő, befejezett szakképzéssel rendelkezik az osztrák Munkaügyi Hivatal (Arbeitsmarktservice - AMS) szakmajegyzéke szerinti szakmák egyikében.

Az engedélyt az Arbeitsmarktservice adja ki, az engedély iránti kérelmet az osztrák munkáltató közvetlenül az AMS-hez nyújtja be.

I. Munkavállalás államközi egyezmények keretében

1. Gyakornoki egyezmény

Az Osztrák Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között létrejött, gyakornokok cseréjéről szóló egyezmény (kihirdette a 37/1998. (III. 1.) sz. Korm. rendelet) lehetővé teszi, hogy az egyezmény feltételeinek megfelelő magyar állampolgárok szakmai és nyelvi továbbképzési céllal gyakornoki munkát vállalhassanak Ausztriában.

A gyakornoki engedély iránti kérelem beadásának feltételei:
  • 18-35 éves közötti életkor,
  • magyar állampolgárság,
  • büntetlen előélet,
  • szakképesítés vagy legalább kétéves igazolt jártasság egy adott szakmában,
  • a munkakör betöltéséhez szükséges szintű német nyelvismeret (állami nyelvvizsga nem feltétel).
Gyakornoki engedély csak a szakképesítésnek vagy a szakmai jártasságnak megfelelő munkakörre kapható! Kisegítő munka, ill. rövid távú szezonális munka ebben a konstrukcióban nem engedélyeztethető.

A gyakornoki munkavállalási engedély kiadására csak érvényes munkaszerződés vagy foglalkoztatási ígérvény alapján kerülhet sor. A gyakornoki munkaszerződés időtartama minimum 6, maximum 12 hónap. A foglalkoztatás a 12. hónap letelte után kivételes esetekben még 6 hónappal hosszabbítható meg.
A meghosszabbítás engedélyezéséhez szükséges a munkaadó írásbeli nyilatkozata, s ezt egy új kérelmező űrlappal együtt (Ausztriában kapható meg) az AMS azon területi kirendeltségénél kell benyújtani, ahol az engedélyt kiállították. A hosszabbítás iránti kérelmet mindig időben, lehetőleg négy héttel az engedély lejárta előtt kell beadni.

A gyakornoki foglalkoztatás időtartamára az Osztrák Köztársaság bér-, munka- és társadalombiztosítási rendelkezései érvényesek. Amennyiben nem látszik biztosítottnak, hogy a foglalkoztatás során a munkaadó betartja az alkalmazandó jogi előírásokat, az Ön kérelme elutasításra, illetve kiadott engedélye visszavonásra kerül.

További részletes információ az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján található.

A gyakornoki engedéllyel rendelkező munkavállalók nem jogosultak az engedélymentességi igazolásra (Freizügigkeitsbestätigung), mert az engedélyeket csak 50 hétre állítják ki. Ennek értelmében nem vonatkozik rájuk a 12 hónapos szabály.

A gyarkornoki engedély iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes megyei Munkaügyi Központnál is benyújtható.

2. Határmenti ingázók

A Magyar Köztársaság Kormánya a határmenti ingázókra vonatkozó egyezményt a 38/1998. (III. 1.) Korm. rendeletben hirdette ki (Magyar Közlöny, 1998/14. szám). Az egyezmény végrehajtásának koordinációs teendőivel az egyezményben megnevezett szervek osztrák részről a Munkaerőpiaci Szolgálat Burgenlandi Tartományi Központját (LGS Bgld.), magyar részről a Vas Megyei Munkaügyi Központot (Vas MMK) hatalmazták fel.

Az egyezmény értelmében határmenti térségek Ausztriában a következő járások: Bruck an der Leitha, Neusiedl am See, Eisenstadt (beleértve a saját státusszal rendelkező Eisenstadt és Rust városokat is), Mattersburg, Güssing, Jennersdorf, Oberpullendorf és Oberwart.
Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék számítanak határmenti térségnek.

Határmenti ingázók azok a munkavállalók, akik a két ország valamelyikének állampolgárai, állandó lakhelyük vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási helyük a fenti határmenti térségek egyikében van, ahová - kivéve a változó foglalkoztatási helyek eseteit - naponta visszatérnek, és a másik ország egyik határmenti térségében foglalkoztatják őket.

A határmenti ingázó munkavállalás feltételei

Határmenti ingázó lehet az a magyar munkavállaló, aki:
  • állandó lakhellyel vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik a határmenti térségben,
  • büntetlen előéletű,
  • nincs kiutasítva Ausztria vagy egy schengeni állam területéről,
  • az egyezmény hatálya alá tartozó területen székhellyel rendelkező munkaadó foglalkoztatási igérvényével rendelkezik.
Az engedély ágazathoz és határmenti térséghez kötött, ezen a térségen belül azonban az ingázó bármely munkáltatónál vállalhat munkát (az adott ágazaton belül).

Fontos tudni, hogy mezőgazdaság területén, illetve bizonyos szakmák esetében (pl: kőműves) nem adnak ki ilyen engedélyt.

Az ingázói engedély iránti kérelmet - amennyiben a kérelmező magyar állampolgár - a lakóhelye szerinti illetékes megyei Munkaügyi Központnál, vagy közvetlenül a koordinációs szervnél nyújthatja be.

A magyar koordinációs szerv elérhetőségei:
Vas Megyei Munkaügyi Központ
Cím: 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 1.
Tel.: 94/ 520-400

Az "ingázóengedély" kiállítását, illetve annak meghosszabbítását a osztrák Munkaügyi Hivatal illetékes regionális kirendeltsége végzi Ausztriában. A kérelmet csak akkor engedélyezik, ha az eddigi munkaadó vagy az egyezmény feltételeinek megfelelő másik munkáltató az ingázót tovább kívánja foglalkoztatni. Az "ingázóengedély" érvényességi időtartama legfeljebb hat hónap, mely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható.

További részletes információ a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ honlapján található.

II. Osztrák munkavállalási engedély

A külföldi munkavállalók foglalkoztatását Ausztriában a külföldiek fogllkoztatásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazotti foglalkoztatás gyakorlásához magyar állampolgároknak továbbra is munkavállalási engedélyre (Beschäftigungsbewilligung) van szükségük.

A munkavállalási engedély iránti kérelem az AMS oldaláról tölthető le.

A munkavállalási engedélyt a magyar munkavállaló számára főszabály szerint az osztrák munkáltató kérelmezi az osztrák Munkaügyi Hivatanál (Arbeitsmarktservice - AMS).
Munkavállalási engedély kiadásának egyéb feltételei:
  • A munkáltatónak eleget kell tennie az Ausztriában érvényben lévő fizetési és munkavégzésbeli feltételeknek;
  • A munkáltatónak fel kell készülnie arra, hogy helyettesítő munkavállalókat (Ersatzarbeitskraft) kell foglalkoztatnia azoknak a munkavállalóknak a helyén, akiknek tekintetében munkavállalási engedélyt igényelt (osztrák nemzetiségűek, illetve “beilleszkedett” külföldiek ("integrierte" AusländerInnen), akik már az osztrák munkaerőpiac szereplői);
  • Nem sértheti (sérthette) meg a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvényt (Ausländerbeschäftigungsgesetz) és nem foglalkoztathat olyan személyeket, akik előzőleg alkalmazásban álltak nála;
  • Nem küldhet el régebbi munkavállalókat azért, hogy új külföldi munkavállalókat alkalmazzon;
  • Kizárólag saját tevékenységére vehet fel külföldi munkavállalókat (harmadik fél részére nem folytathat munkaerőkölcsönzést);
  • A munkavállalási szerződés nem fedhet illegális munkavégzést.
  • A munkavállalási engedély kedvezményezett külföldi munkavállalója illegális munkavégzéssel nem sértette meg a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvényt.
Azoknak a munkavállalóknak, akik Ausztriában 12 hónapig megszakítás nélkül érvényes munkavállalási engedéllyel (legálisan) foglakoztatásban álltak, már nincs szükségük munkavállalási engedélyre.

Szükségük van azonban egy az osztrák Munkaügyi Hivatal által kiállított igazolásra („felszabadító levél” - Freizügigkeitsbestätigung), amely a munkaerőpiachoz való szabad hozzáférés jogát dokumentálja. A foglalkoztatás, a munkavégzés megkezdése csak ennek az igazolásnak a birtokában engedélyezett. Ezen igazolását mindig magánál kell hordania, ha munkaügyi ellenőrzésre kerül sor fel kell mutatnia!

Az engedélyt a jogosult munkavállaló házastársa, illetve 21 év alatti eltartott gyermeke is megkaphatja, amennyiben a munkavállalónak már van ilyen okmánya, illetve Ausztriában bejelentett közös lakcímmel rendelkeznek.

Amennyiben a munkavállaló ideiglenesnek nem tekinthető időszakra hagyja el Ausztria területét,a munkaerőpiacon való mozgási szabadsága megszűnik.

A Freizügigkeitbestätigung igényléséhez szükséges formanyomtatvány innen tölthető le.

További információt az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat honlapján találhat.

Munkavállalási engedély könnyített eljárásban

Ausztria részlegesen feloldotta a magyar állampolgárokkal szembeni korlátozásokat.

Ez azt jelenti, hogy bizonyos szakmák esetén könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt, amennyiben a munkavállaló a kérvényezett tevékenységnek megfelelő, befejezett szakképzéssel rendelkezik az osztrák Munkaügyi Hivatal (Arbeitsmarktservice) szakmajegyzéke szerinti alábbi szakmák egyikében.

Az érintett szakmák:
  • Ácsok
  • Adatfeldolgozó diplomás mérnökök
  • Anyagvizsgálók, aszfaltozók
  • Bérszámfejtők
  • Betonépítők
  • Biztosítási képviselők és közvetítők
  • Biztosítási ügynökök
  • Burkolók
  • Csemperakók
  • Csőrakók és csőszerelők
  • Daruvezetők
  • Felvonógépészek
  • Egyéb bádogosok
  • Egyéb erősáramú műszakiak
  • Egyéb gazdasági technikusok
  • Egyéb gépipari technikusok
  • Egyéb gumimunkások
  • Egyéb lakatosok
  • Egyéb mélyépítési tevékenységet folytató munkások,
  • Egyéb műszakiak, amennyiben nincsenek máshova besorolva
  • Egyéb nehéz mechanikusok
  • Egyéb padlóburkolók
  • Egyéb tüzeléstechnikai és gáztechnikai műszakiak
  • Egyéb vas-és acélkovácsoló munkások
  • Elektrotechnikusok
  • Épület- és bútorasztalosok
  • Épület-, lemez- és szerkezetlakatosok
  • Épületasztalosok
  • Épületbádogosok
  • Esztergályosok
  • Fejlesztési és folyamattechnikusok
  • Fejlesztő- és gyártástechnikusok
  • Fényezők
  • Fűtéstechnikusok
  • Gépésztechnikusok
  • Gépjármű-mechanikusok
  • Géplakatosok
  • Hegesztők, lángvágók
  • Hentesek
  • Kalkulátorok
  • Kávé- és élelmiszergyártók (Kaffe- und andere Nahrungsmittelhersteller)
  • Kőfaragók
  • Kőfaragók és szobrászok
  • Kőművesek
  • Magasabb adatfeldolgozási képesítéssel rendelkező műszakiak (mérnökök)
  • Magasabb építőipari képesítéssel rendelkező műszakiak (mérnökök)
  • Magasabb erősáramú technikai képesítéssel rendelkező műszakiak (mérnökök)
  • Magasabb gépipari képesítéssel rendelkező műszakiak (mérnökök)
  • Magasabb képesítési műszakiak (mérnökök), amennyiben nincsenek máshova besorolva
  • Magasabb tüzeléstechnikai és gáztechnikai képesítésű műszakiak (mérnökök) Marósok
  • Mezőgazdasági gépgyártók
  • Mezőgépgyártók Mozdonyvezetők és mozdonyfűtők
  • Műanyagfeldolgozók
  • Okleveles gépészmérnökök
  • Olajozók, zsírozók és rokonszakmáik
  • Optikusok
  • Padló- és padlózat(esztrich)burkolók
  • Patkoló-és kocsikészítő kovácsok
  • Projekt- és szervíztechnikusok
  • Repülésbiztonsági és más légi közlekedési szakmák
  • Szerszámkészítők, darabolók és stancoló munkások
  • Szigetelők
  • Tetőfedők
  • Tetőszigetelők (un. fekete szigetelések)
  • Útkövezők
  • Üvegesek
  • Vakolómunkások
  • Vendéglői szakácsok
  • Villanyszerelők
A frissített lista az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, illetve az osztrák AMS oldalán is megtekinthető.

A hiányszakmákról szóló osztrák rendelet itt olvasható.

Munkaszüneti napok, ünnepnapok
  • Január 1. - Újév napja
  • Január 6. - Vízkereszt
  • Április 12. - Húsvétvasárnap
  • Április 13. - Húsvéthétfő
  • Május 1. - Munka ünnepe
  • Május 21. - Mennybemenetel
  • Május 31. - Pünkösdvasárnap
  • Június 1. - Nemzeti ünnep
  • Június 11. - Nyárünnep
  • Augusztus 15. - Nagyboldogasszony ünnepe
  • Október 26. - Nemzeti ünnep
  • November 1. - Mindenszentek
  • December 1. - A szeplőtelen fogantatás ünnepe
  • December 25. és 26. - Karácsony

Ausztriában a törvényileg meghatározott minimálbér 2009 januárjától 1000 euró.

Munkanélküli ellátás

Ausztriában a munkanélküli ellátások közé a munkanélküli járadék és munkanélküli segély tartozik.

Munkanélküli járadék (Arbeitslosengeld)

Ha egy munkavállaló elveszíti munkáját, munkanélküli ellátásra válhat jogosulttá, amennyiben eleget tesz az alábbi feltételeknek:
  • munkanélkülivé válását bejelenti az osztrák munkaügyi szolgálatnak és igényli ezt az ellátást;
  • a folyósítás ideje alatt a munkaközvetítő iroda (Arbeitsvermittlung) rendelkezésére áll, azaz munkaképes és kész minden felajánlott megfelelő állás elfogadására;
  • rendelkezik a jogosultsághoz szükséges minimális foglalkoztatottsági (biztosítási) idővel: a munkanélküliséget megelőző 24 hónapban legalább 52 hétig járulékfizetés alá eső tevékenységet folytatott (a 25 évnél fiatalabbak esetében 12 hónap alatt 26 hét). Amennyiben az igénylő nem először részesül ilyen juttatásban, akkor az elvárt foglalkoztatási idő az előző egy év alatt legalább 28 hét.
A munkanélküli járadék összege az Ausztriában utoljára szerzett bér összegéhez igazodik, feltéve, hogy a foglalkoztatás legalább 4 hétig tartott. Ennél rövidebb foglalkoztatásnál a végzett tevékenység esetében szokásos átlagkeresetet veszik alapul.

A munkanélküli járadékot a munkaviszonyban töltött napok után számolják, és a következőkből tevődik össze:
  • az alapösszeg: megfelel a napi nettó jövedelem 55%-ának (általában a mindenkori megelőző naptári év biztosításköteles bruttó átlagjövedelméből számolják ki),
  • lehetséges pótlólagos családi juttatások (ezek a magyarországi lakóhellyel rendelkező családtagokat is megilletik), valamint
  • egy minden esetben juttatott kiegészítő összeg: ezen összeg segítségével a munkanélküli járadékot minden esetben felemelik az ún. kiegyenlítési pótelőirányzat mértékéig. A felemelés révén sem kaphat azonban a munkanélküli többet, mint
    • a kiszámítási alapnak megfelelően a napi nettó jövedelem 60 %-a, ha nem jár pótlólagos családi juttatás,
    • a kiszámítási alapnak megfelelően a napi nettó jövedelem 80 %-a, ha a pótlólagos családi juttatásokat hozzászámítják.
A munkanélküli ellátás folyósításának időtartama függ a korábbi keresőtevékenység időtartamától és az életkorától is, de alapesetben legalább 20 hét, ami a következők szerint emelkedhet:
  • 30 hét: a munkanélkülivé válást megelőző 5 éven belül 156 hét kötelező munkanélküli biztosítással járó foglalkoztatási időszak megléte esetén
  • 39 hét: 40 éves kortól, a munkanélkülivé válást megelőző 10 éven belül 312 hét kötelező munkanélküli biztosítással járó foglalkoztatási időszak megléte esetén
  • 52 hét: 50 éves kortól, a munkanélkülivé válást megelőző 15 éven belül 468 hét kötelező munkanélküli biztosítással járó foglalkoztatási időszak megléte esetén.
A munkanélküli járadékot az igénylés benyújtásának napjától számítva fizetik. Az ellátást a Munkaügyi Hivatal (Arbeitsmarktservice - AMS) illetékes regionális kirendeltségén személyesen lehet igényelni.

Munkanélküli segély (Notstandshilfe)

Ha a munkanélküli járadék folyósítása megszűnt, az igénylő azonban nem talált munkát és más anyagi forrással nem rendelkezik, munkanélküli segélyben részesülhet. Ennek az ellátásnak az igénybevételéhez igazolnia kell, hogy anyagi helyzete bizonytalan. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a rendelkezésre álló családi jövedelem nem teszi lehetővé az alapvető létszükségletek kielégítését.

Szezonális munkavállalók, akik csak a szezonális foglalkoztatás idejére léphetnek be meghatározott ideig a munkaerőpiacra, foglalkoztatásuk befejeződése után már nem állnak az osztrák munkaerőpiac rendelkezésére, ezért nincs jogosultságuk munkanélküli járadék vagy munkanélküli segély igénybevételére.

A munkanélküli járadékról és segélyről bővebben információ az AMS oldalain található.
Társadalombiztosítás


Társadalombiztosítási járulékok százalékban


A társadalombiztosítási járulékokat a fizetésből a munkáltató vonja le.




Fizetett alkalmazott

Bérmunkások



Munkáltató

Munkavállaló

Munkáltató

Munkavállaló

Nyugdíjbiztosítás

9.25

9.25

9.25

9.25

További összegek

3.30

1.00

3.30

1.00

Betegbiztosítás

3.50

3.40

3.95

3.95

Munkanélküli biztosítás

3.00

3.00

3.00

3.00

Lakásvásárlási hozzájárulás

0.50

0.50

0.50

0.50

Munkaügyi kamarai hozzájárulás

-

0.50

0.0

0.50

Balesetbiztosítás

1.40

1.30

-

1.4

Egyéb

-

-

2.1

-

IESG (Csőd biztosítás)

0.7

-

0.7

-

Összesen

21,65%

17,65%

24,2%

18,2%





Betegszabadság

Betegség esetén a munkáltatónak általában 6-12 hétig kell fizetnie a munkavállaló teljes bérét, és további négy hétig fizetésének felét.

Nyugdíjak

Ausztriában a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. A nyugdíj a nyugdíjba lépés előtti 180 hónapban (15 év) befizetett hozzájárulásokon alapul.

Az osztrák állampolgárok többsége korábban megy nyugdíjba, mint a korhatár: a nők általában 55, a férfiak 60 évesen. 2003 januárjától új szabályozás lépett életbe, mely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok még korábban abbahagyhassák a munkát: a 180 hónapos időszakot 216 hónaposra hosszabbították meg.

Az új szabályozás teljes egészében csak 2020-ban lép érvénybe, addig a beszámított hónapok száma fokozatosan növekszik. A nyugdíj összege minden biztosított év után 2%-al nő, ami azt jelenti, hogy a 35 éves munkaviszony végén a hozzájárulást befizető munkavállaló a teljes nyugdíj 70%-ra jogosult.


Osztrák nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ezen oldalán olvasható.

Az ideiglenes ausztriai tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.
Családi támogatások

Anyasági szabadság


A várandós anyáknak a szülés előtt nyolc héttel abba kell hagyniuk a munkát, és 8-16 héttel a szülés utánig nem dolgozhatnak.

Az anyavédelmi időszakban az anya előző 13 heti fizetésének alapján jogosult juttatásra. Amint az anya munkáltatójának bejelentette, hogy gyermeket vár, a munkáltató nem bocsáthatja el.

Az anya nem bocsátható el az anyavédelmi időszak, illetve a szülés után következő négy hónap alatt sem. Álláskereséskor a munkáltatót nem kötelező a terhességről tájékoztatni. Az anyasági szabadság a gyermek kétéves koráig jár.

Családi pótlék (Familienbeihilfe)

Jogosultság feltételei:

  • Ausztriai állandó- vagy ideiglenes lakhely
  • A gyermek(ek)kel közös háztartás

A családi pótlékra az anya jogosult, de lemondhat jogosultságáról az apa javára.

A családi pótlékot alapesetben addig folyósítják, amíg a gyermek el nem éri a 19 éves kort. Abban az esetben azonban, ha a gyermek felsőoktatási intézményben tanul (hallgatói jogviszonnyal rendelkezik), szakképzésben vagy továbbképzésben vesz részt, 27 éves korának eléréséig jogosult a család a juttatásra. A jogosultsághoz eleget kell tenni bizonyos tanulmányi feltételeknek, illetve amennyiben a hallgató tanulmányai alatt dolgozik, éves adóköteles jövedelme nem haladhatja meg a 9000 eurót.

A családi pótlék összege a gyermekek életkorától és számától függően változik:

Családi pótlék alapösszege az életkor függvényében (2010)

életkor családi pótlék összege
0-3 éves 105,4 euró
3-10 éves 112,7 euró
10-19 éves 130,9 euró
19-26 éves 152,7 euró

A gyermekek számát tekintve: a második gyermek után havi 12,8 euróval, a harmadik gyermek után 35 euróval, a negyedik és minden további gyermek után fejenként 50 euróval nő a juttatás összege.

Ennek értelmében az alapösszeghez havonta hozzá kell adni:

  • két gyermek esetén: 12,8 eurót
  • három gyermek esetén: 47,8 eurót
  • négy gyermek esetén: 97,8 eurót

A fogyatékkal élő gyermekekre ezen felül 138,3 euró kiegészítő családi pótlék is jár.

Példa a családi pótlék kiszámolására:

Adott egy család négy gyermekkel. A kisebb gyermekek 1 és 3 évesek, a nagyobbak 11 és 20 évesek. A legidősebb gyermek még tanul.

A családi pótlék összege az életkor alapján a következőképpen alakul:

1 éves gyermek - 105,4 euró
3 éves gyermek - 112,7 euró
11 éves gyermek - 130,9 euró
20 éves gyermek - 152,7 euró
Összesen: 501,7 euró

Ehhez az alapösszeghez jön hozzá a gyermekek számától függő juttatásrész:

a második gyermek után - 12,8 euró
a harmadik gyermek után - 35 euró
a negyedik gyermek után - 50 euró
Összesen: 97,8 euró

A példaként hozott család összesen 599,5 euró családi pótlékra jogosult.

A családi pótlék konkrét összege a Munkaügyi, Egészségügyi és Szociális Minisztérium honlapján elérhető kalkulátor (Familienbeihilferechner) segítségével  számolható ki.

A családi pótlékról és az igénylés feltételeiről a hivatalos osztrák kormányzati portálon található tájékoztató.

Az igényléshez szükséges formanyomtatványt itt lehet letölteni.

A hallgatóknak járó családi pótlék igénylésének feltételeiről bővebb információ a hivatalos osztrák kormányzati portálon, illetve az osztrák Pénzügyminisztérium kiadványában olvasható.

EGT állampolgárok ugyanolyan feltételek szerint jogosultak a családi pótlék igénybevételére, mint az osztrák állampolgárok. A rájuk vonatkozó pontos szabályozásról, illetve a szükséges dokumentumokról a lakóhely szerinti Finanzamt adhat felvilágosítást.

Kiegészítő pótlék (Kinderabsetzbetrag)

Azok az adófizetők kaphatják, akik jogosultak családi pótlékra.
A Kinderabsetzbetrag-ot a családi pótlékkal együtt fizetik, gyermekenként és havonta 50, 90 euró. Nem kell külön kérelmezni.

13. havi családi pótlék

A 13. havi családi pótlék azoknak jár, akik az adott év szeptember 1-jén Ausztriában keresőtevékenységet folytatnak (Amennyiben valaki augusztus 15-ig dolgozott Ausztriában, majd munkaviszonya megszűnt, még részarányosan sem jogosult a 13. havi juttatásra. Ezzel szemben, akinek a munkaviszonya októbertől szűnik meg, még megkaphatja az említett családi ellátást).

Ahhoz, hogy a család részesüljön a 13. havi családi pótlékban, nem szükséges külön kérelmet benyújtani:

  • teljes összegű családi pótlékra jogosultak esetén a szeptemberi családi pótlékkal együtt fizetik ki,
  • a családi pótlék különbözetére jogosultaknál (mivel a különbözetet a következő évben, egy összegben fizetik ki) a következő évben kerül kifizetésre.

A Kinderabsetzbetrag 13. hónapra nem jár, azt csak 12 hónapra fizetik.

Több gyermek után járó pótlék (Mehrkindzuschlag)

A több gyermek utáni pótlék a három, négy (vagy több) gyermekes alacsony jövedelmű családoknak jár. Összege a harmadik és minden további gyermek után 36,40 euró havonta (Ez azt jelenti, hogy egy négy gyermekes család esetén a harmadik és a negyedik gyermekre 36,40 euró havonta).

A több gyermek után járó pótlék a következő feltételek teljesülése esetén jár:

  • 2- nél több (legalább 3) gyermek van, akik után jár a családi pótlék,
  • a kérelmező legalább 6 hónapja házasságban vagy élettársi kapcsolatban él, és a család jövedelme nem haladja meg a 55 000 eurót ( 2010).

A pótlék természetesen nem automatikusan jár, hanem azt az adóbevallással egyidejűleg kérelmezni kell az illetékes Finanzamtnál az alábbi nyomtatványokkal:

  • L1 („Erklärung zur Durchführung der Arbeitnehmerinnenveranlagung”) - adóbevallás munkavállalóknak
  • E1 („Einkommensteuererklärung") - adóbevallás egyéni vállalkozóknak.

Mindezeknek megfelelően a pótlékot az adóbevallással egyidejűleg fizetik ki.

A pótlékról bővebb információ a hivatalos osztrák kormányzati tájékoztató portálon található.

Gyermekgondozási segély (Kinderbetreuungsgeld)

A gyermekgondozási segély rendszere 2010. január 1-jétől megváltozott. A változásról ezen az oldalon található információ.

Gyermekgondozási hozzájárulás (Kinderbetreuungsbeihilfe)

Gyermekgondozási hozzájárulást azok a családok kaphatják, akiknek a havi bruttó jövedelme nem haladja meg a 2.912 eurót. Gyermekét egyedül nevelő szülőnél ez a összeg 2000 euró.

A gyermekgondozási hozzájárulást a területileg illetékes AMS-nél (Arbeitsmarktservice) lehet igényelni.

További információ az osztrák lakossági tájékoztató oldalon található.

Támogatás egyedüli kereső vagy nevelő munkavállaló esetében (Alleinverdiener-oder Alleinerzieherabsetzbetrag)

Egyedüli kereső segély akkor igényelhető, ha a családban egy kereső személy van, vagy a második kereső fizetése nem éri el az évi 2200 €-t, vagy a második kereső és a gyermekek fizetése együttesen nem éri el az évi 6000 €-t.

Amennyiben a szülők nem váltak el, az egyedüli nevelő munkavállaló esetében féléves különélést kell bizonyítani.

Gyermektelen családok esetében: 364 €/év
Első gyermek után: 494 €/év
Második gyermek után: 669 €/ év
Harmadik gyermek után: 889 €/év

Minden többi gyermek után az összeg 220 €-vel emelkedik. 

Az igényléshez szükséges formanyomtatványt itt lehet letölteni. Az illetékes hatóság itt is a helyi Finanzamt.

Adózás

A közvetlen adózásról a közösségi joganyagok nem rendelkeznek, ezért - bár a tagállamok adórendszerei hasonlóak - minden tagállamban különböző fajtájú és mértékű adónemekkel találkozunk.

A közösségi jog szerint a tagállamok adórendszerének követnie kell azt az általános diszkriminációellenes szabályozást, miszerint egy tagállam állampolgárai, akik egy másik tagállam területén élnek, nem részesülhetnek kedvezőtlenebb adózási feltételekben, mint az adott tagállam állampolgárai.

A közösségi adózási szabályok szerint minden EU tagállam állampolgára, minden (akár több nem EU tagállambeli) jövedelme után abban a tagállamban köteles adót fizetni, amelyben lakik. A kettős adózásról szóló országok közötti egyezmények gondoskodnak arról, hogy az adóalany csak egy helyen fizessen adót.

Személyi jövedelemadó



Az EU-ba történő belépéssel nem változott meg a magyar adóügyi illetőséggel bíró munkavállalók EU-tagállamokban végzett munkája ellenértékeként kapott jövedelem adóztatásának eddigi gyakorlata. Tehát továbbra is a vonatkozó kétoldalú kettős adóztatást elkerülő egyezmények releváns rendelkezéseit szükséges alkalmazni.






Ausztria esetében a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt az 1976. évi 2. tvr-ben hirdették ki.



Főszabályként elmondható, hogy a külföldön végzett munkáért, külföldi személytől kapott jövedelem a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó adójogszabályai szerint adózik.






Amennyiben a külföldön végzett munka időtartama nem haladja meg a 183 napot, és az ezért járó ellenértéket egy magyar adóügyi illetőségű személy fizeti, úgy a jövedelem Magyarországon adózik.

Az osztrák személyi jövedelemadó sávjai, illetve százalékos összege 2009-es adóreform után 2009. január 1-jétől módosultak (2005-2008 között azonos rendszer volt érvényben).


Az osztrák személyi jövedelem az alábbiak szerint adózik.


Személyi jövedelemadó számítása 2009/2010

Jövedelem euróban

Adó számítása

Adó százalékban

11 000 euróig

0

0%

11 000 – 25 000 euró

((Jövedelem-11 000)x5110)/14 000

36,5%





25 000 - 60 000 euró

5110+((Jövedelem-25 000)x15 125)/35 000

43,214%





60 000 euró felett

20 235+(Jövedelem-60 000)x0,5

50%

További információ ezen az oldalon található.


Az adófizetők számára a 2008-as évre a munkavállalói adóbevallásról (munkabér, SZJA) vonatkozó tudnivalókat az osztrák Pénzügyminisztérium által kiadott tájékoztató anyagban olvasható magyar nyelven.





Örökösödési adó



Az örökösödési adót akkor kell fizetni, ha bármilyen tulajdon fizetés nélkül cserél gazdát. A hozzátartozói viszony és a tulajdon értékétől függően az adó (I.-V. Adóosztály) 2 és 60 % között mozog.






Ingatlanvásárlási adó

  • Házastárstól, szülőtől, gyermektől, unokától, nevelt gyermektől vásárolt ingatlanra: 2%
  • Házastársnak házastárstól válás ideje alatt: 2%
  • Ingatlanvásárlás bárki mástól: 3.5%

Általános forgalmi adó



Minden vásárlásnál fizetendő, közvetett adónem. Ausztriában 10-20% között mozog a termék fajtájától függően. Minden üzleti vállalkozás havonta kiszámolja, hogy mennyi Áfá-t fizetett más üzleti vállalkozásoknak szolgáltatások, illetve termékek beszerzéséért, majd ezt az összeget összehasonlítja a vásárlói által hozzá befizetett Áfa összegekkel. Ha a beszedett Áfa nagyobb, mint a kifizetett, a különbözetet kell az adóhivatalnak befizetni.



Külföldi vállalkozók abban az esetben igényelhetik vissza az Áfá-t az osztrák hatóságoktól ha:

  • Állandó kirendeltséggel rendelkeznek
  • Árukat szállítanak
  • Szolgáltatásokat nyújtanak Ausztriában

Társasági adó



A jelenlegi szabályok szerint a társasági adó a nyereség 25 %-a.




További információ:


Finanzamt


Európa szerver



Vállalkozásalapítás

Az osztrák cég, illetve egyéni vállalkozás alapításáról az osztrák  vállalkozók számára készült hivatalos kormányzati tájékoztató portálon (Unternehmensservice Portal) található információ.

Magyar vállalkozók mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban.

Az 1994. február 1-jén hatályba lépett társulási szerződés értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani a magyar vállalkozóknak is az Európai Unió területén történő letelepedést. A tőke szabad áramlása biztosítja továbbá minden uniós polgár számára azt a jogot, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén.

Jó tudni, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai eltérőek lehetnek. A vállalkozóval tarthatnak közvetlen családtagjai is, akik bár önállóan vállalhatnak munkát, de nem folytathatnak önálló vállalkozói tevékenységet. Az EU-n belüli vállalkozásalapításra alapvetően a tagállami szabályok vonatkoznak. A közösségi szabályok az egyes szabályozási területeken a tagállami szabályok koordinációját jelentik, és azért születtek meg, hogy a különböző érdekek azonos szintű védelme a társaságok számára nagyobb biztonságot teremtsen. Így a tagállamoknak cégjegyzéket kell fenntartaniuk, a cégadatokat hivatalos lapban közzétenniük.

A társaságok semmisségét csak bíróság állapíthatja meg konkrétan meghatározott esetekben. Ugyancsak egységes szabályok vonatkoznak a részvénytársaságok alaptőke-emelésére, -módosítására, a vállalatok felvásárlására. Az EU-ban az egyes tagállamok polgárai tulajdonosként megkülönböztetés nélkül vehetnek részt más tagállamok társaságaiban.

Új vállalkozási formák

Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés egy olyan társaságok és természetes személyek közötti együttműködési forma, amelyek főként a kis- és középvállalkozások közösségi szintű megjelenéséhez biztosít kereteket, azok határokon átívelő kooperációját elősegítve. Az egyesülés céljának kapcsolódnia kell tagjai tevékenységéhez, de nem léphet annak helyébe. Az érdekegyesülések létrehozását és felszámolását az EU hivatalos közlönyében közzé kell tenni. Az Európai Társaság (ET) a tipikus európai részvénytársaságot jeleníti meg. Alapítására, működésére, ügyvezetésére, pénzügyi beszámolóira és felszámolására vonatkozó előírásait a közösségi jog szabályozza. Ezek a szabályok elősegítik a társaságok rugalmasabb és költségkímélőbb működését azáltal, hogy a társaság a székhelyét és telephelyeit felszámolási eljárás nélkül áthelyezheti egyik tagállamból a másikba.

Vállalkozásindítás Ausztriában
  • Egyéni vállalkozás A vállalkozás tulajdonosa az a személy, aki a vállalkozást működteti. Az egyéni vállalkozó korlátlanul felel a vállalkozása adósságaiért teljes személyes vagyonával. Azáltal azonban, hogy a vállalkozó viseli a teljes kockázatot, őt illeti meg egyedül a nyereség is. Foglalkoztathat munkavállalókat, tehát munkaszerződéseket köthet.

    Alapítás: az egyéni vállalkozás általában az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyezésével indul.

    Cégjegyzék: a vállalkozás méretétől függően van lehetőség a cégjegyzékbe történő bejegyzésre. A cégbíróság a kérdés tisztázására szakvéleményt szerez be a gazdasági kamarától. A bejegyzés jelenlegi minimális feltétele általában a 363 364,17 eurós éves forgalom.

    Cégnév: cégnév használata csak a cégjegyzékbe történő bejegyzés esetén megengedett. A cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéni vállalkozónak családi és utónevét kell használnia.

    Iparengedély: ha az egyéni vállalkozó ipari tevékenységet kíván folytatni, iparengedélyre van szüksége. Személyesen kell teljesítenie az iparengedély kiadásának általános és különleges feltételeit. Amennyiben nem áll módjában a szükséges különleges (szakmai/kereskedelmi) feltételeket igazolni, kinevezhet egy az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt. Az iparűzési törvény szerinti ügyvezetőnek az üzemben kell dolgoznia, és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként a heti rendes munkaidőnek legalább a felére szólóan munkaviszonyban kell állnia.

    Társadalombiztosítás: Amennyiben az egyéni vállalkozó ipari területen tevékenykedik – tehát az ipari vagy egyéb szakmai engedély alapján tagja a Gazdasági Kamarának -, akkor a vállalkozói társadalombiztosítási törvény (GSVG) szerint kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozók társadalombiztosító intézeténél.

    Adók: az egyéni vállalkozóra az adóhatóság jövedelemadót vet ki; a vállalkozó köteles a forgalmi adót leróni. ·

  • Kisüzemi közkereseti társaság

    A kisüzemi közkereseti társaság legalább kettő, a társaság adósságaiért közvetlenül, a személyes vagyonukkal is felelő társasági tagból áll. Kétség esetén a társasági tagoknak azonos összegű betétet kell szolgáltatniuk; a betét állhat azonban kizárólagosan személyes szolgáltatásokból is. Az éves eredményből a társasági tagokat általában a részesedésüknek megfelelő összeg illeti meg.
    A kisüzemi közkereseti társaság a közkereseti társaságtól (kkt.) különösen a vállalkozás mértében különbözik.
    Amíg a kisüzemi közkereseti társaság esetében a vállalkozás mérete nem haladhatja meg a kisüzem (kisipar) méreteit, addig a közkereseti társaság esetében egy éven belül igazolni kell, hogy a társaság meghaladta a kisüzem (kisipar) méreteit. A kisipari méret irányértékeként a 363 364,17 euró alatti éves forgalom tekinthető. Ez az irányérték a mérleg szerinti adózási határokhoz igazodik.

    Alapítás: a kisüzemi közkereseti társaság alapításához legalább két társasági tag között létrejött társasági szerződés szükséges. A társasági szerződésre a törvény nem ír elő formai követelményeket, azaz, az szóban is megköthető. Közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére nincs szükség. A társasági szerződésben szabályozni kell a társasági tagoknak az egymással szemben, illetve a társasággal szemben fennálló összes jogát és kötelezettségét. Ide tartozik pl. az ügyvezetés és a társaság képviselete, a nyereségből, illetve a veszteségből való részesedés, a fontos döntések esetében a szavazati jog, a halál, kiválás, illetve a társaság felszámolása esetére szóló szabályozások, stb.

    Cégjegyzék: a társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jelenteniük a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A cégjegyzékbe be kell jegyezni az összes olyan tényt, amely külső viszonylatban, tehát a társasággal üzleti kapcsolatban álló összes személy számára jelentőséggel bír. A kisüzemi közkereseti társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kezdheti meg működését.

    Cégnév: a kisüzemi közkereseti társaság nevének az egyik teljes felelősséggel bíró társasági tag egyik nevéből és a társasági viszonyra utaló kiegészítésből kell állnia. A kiegészítésnek OEG (kkkt.) vagy kisüzemi közkereseti társaságnak kell lennie. A „&/és partner” kiegészítés az ipari tevékenységet folytató üzleti vállalkozásoknál csak a kkkt. vagy a kisüzemi közkereseti társaság kitétellel együtt lehetséges.

    Képviselet: a törvény szerint bármely korlátlanul felelős társasági tag jogosult és köteles a társaságot képviselni. Amennyiben több korlátlanul felelős társasági tag esetén az egyik tagot kizárják az ügyvezetés alól, akkor ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell, illetve a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni. A képviselet és/vagy ügyvezetői jogosultság korlátozása soha nem korlátozza a felelősséget a hitelezőkkel szemben.

    Iparengedély: Amennyiben a társaság ipari tevékenységet kíván folytatni, akkor a társaságnak iparengedélyt kell kérni, amely a társaság nevére szól. Ahhoz, hogy a társaság megkapja az iparengedélyt, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt kell kinevezni. Ez lehet az egyik korlátlanul felelős tag vagy egy teljes mértékben biztosításköteles munkavállaló, aki a társasággal olyam munkaviszonyban áll, amely a heti rendes munkaidőnek legalább a felére kiterjed.

    Társadalombiztosítás: az ipari tevékenységet folytató kisüzemi közkereseti társaság esetén az összes korlátlanul felelős társasági tagnak kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozók társadalombiztosító intézeténél. A nem ipari tevékenységet folytató kisüzemi közkereseti társaságok tagjainak új önálló tevékenységet folytatóként egy meghatározott éves jövedelem felett ugyancsak kötelező biztosítással kell rendelkezniük a vállalkozók társadalombiztosító intézeténél.

    Adók: a kisüzemi közkereseti társaság nem jövedelemadó-köteles, hanem az egyes társasági tagoknak kell adózniuk a nyereségrészesedésük után. A forgalmi adót a társaság fizeti. A társasági tagnak lehetnek további bevételei, ha a társaságtól díjazást kap. Ezek ugyancsak jövedelemadó-kötelesek.

  • Kisüzemi betéti társaság

    A kisüzemi betéti társaságnak (KEG – kbt.) – a betéti társasággal azonos módon – legalább egy korlátlanul felelős társasági taggal (beltaggal) és legalább egy korlátolt felelősségű társasági taggal (kültaggal) kell rendelkeznie. A beltag a hitelezőkkel szemben személyesen, korlátlanul és közvetlenül felel. A kültag a hitelezőkkel szemben csak egy bizonyos összeggel, azzal a felelősségi betéttel felel, amely a cégjegyzékbe be van jegyezve. Ezért a kültagok ki vannak zárva az ügyvezetésből, nincs folyamatos tájékozódási joguk. Az éves eredményből csak a bevitt tőke kamata illeti meg őket. A kisüzemi betéti társaság (kbt.) a betéti társaságtól (bt.) a vállalat méretében különbözik. Míg a kbt. esetében a vállalat mérete nem haladhatja meg a kisüzemi (kisipari) méretet, a bt.-nek egy éven belül ki kell mutatnia, hogy mérete meghaladta a kisüzemi (kisipari) méretet. A kisipari méret irányértékeként általában az 363.364,17 EUR alatti éves forgalom számít. Ez az irányérték a mérleg szerinti adózási határokhoz igazodik.

    Alapítás: A kbt. alapítási feltétele egy legalább egy beltag és egy kültag között létrejött társasági szerződés. A társasági szerződésre a törvény nem ír elő formai követelményeket, azaz, az szóban is megköthető. Közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére nincs szükség. A társasági szerződésben szabályozni kell a társasági tagoknak az egymással szemben, illetve a társasággal szemben fennálló összes jogát és kötelezettségét.

    Cégjegyzék: A társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélkül gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jelenteniük a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A cégjegyzékbe be kell jegyezni az összes olyan tényt, amely külső viszonylatban, tehát a társasággal üzleti kapcsolat álló összes személy számára jelentőséggel bír (pl. a társasági tagok felelőssége, képviseleti jogosultság, cégnév, stb.). A kisüzemi betéti társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kezdheti meg működését.

    Cégnév: A kbt. nevének az egyik teljes felelősséggel bíró társasági tag egyik nevéből és a társasági viszonyra utaló kiegészítésből kell állnia.

    Képviselet: A törvény szerint bármely korlátlanul felelős társasági tag jogosult és köteles a társaságot képviselni. Amennyiben több korlátlanul felelős társasági tag esetén az egyik (vagy több) tagot kizárnak az ügyvezetés alól, akkor ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell, illetve a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni.

    Iparengedély: amennyiben a társaság ipari tevékenységet kíván folytatni, akkor a társaságnak iparengedélyt kell kérnie, amely a társaság nevére szól. Ahhoz, hogy a társaság megkapja az iparengedélyt, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt kell kinevezni. Ez lehet az egyik korlátlanul felelős tag vagy egy teljes mértékben biztosításköteles munkavállaló, aki a társasággal olyan munkaviszonyban áll, amely a heti rendes munkaidőnek legalább a felére kiterjed.

    Társadalombiztosítás: a gazdasági kamarához tartozó kbt. esetében az összes személyes felelősségű társasági tagnak kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozói társadalombiztosítási törvény szerint, ugyanúgy, mint az iparigazolvány nélküli társaságok személyes felelősségű tagjai, ha a társasági tag éves jövedelme átlép egy bizonyos határt. A korlátozott felelősségű tagok (kültagok) lehetnek az általános társadalombiztosítás szerint biztosítva, ha a társasággal munkaviszonyt létesítettek.

    Adók: a kbt. nem jövedelemadó-köteles, hanem az egyes társasági tagoknak kell adózniuk a nyereségrészesedésük után. A forgalmi adót a társaság fizeti. A társasági tagnak származhatnak további bevételei, ha a társaságtól díjazást kap. Ezek ugyancsak jövedelemadó-kötelesek. ·

  • Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
    A korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozás után a leggyakrabban előforduló cégforma. Különösen alkalmas olyan üzleti partnerek összefogására, akik bár együttműködnek a társaságban, a kockázatot azonban a tőkebetétre kívánják korlátozni. Annak érdekében, hogy a vállalat hitelezőinek meghatározott mértékű védelmet biztosítson, a törvényhozó meghatározza a tőkebetét minimális összegét. A Kft. törzstőkéje legalább 35.000 EUR-nak kell lennie. Ennek a felét az alapításkor kell letétbe helyezni.

    Miután a társaság, mint szerződéses formáció maga nem képes nyilatkozatokat tenni, illetve cselekményeket végrehajtani, szüksége van egy természetes személyre, mint ügyvezetőre. A kereskedelmi jogi ügyvezetőt a taggyűlés nevezi ki.

    Törzstőke: 1999. január 1-jétől a Kft. törzstőkéjének minimális összege 35.000 EUR, a minimális készpénzes befizetés összege 17.500 EUR, és az egyes társasági tagok törzsbetétjének minimális összege 70 EUR .

    Ausztriai vállalkozásalapítással kapcsolatban további hasznos információ olvasható a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary) Ausztriával foglalkozó oldalán.
Szolgáltatásnyújtás


Az új tagállamokban letelepedett gazdasági társaságok élhetnek-e a szolgáltatásnyújtás szabadságával? Foglalkoztathatják-e ezen vállalkozások alkalmazottaikat Ausztriában?

Amennyiben az önálló tevékenységet végző új tagállam állampolgárai (egyéni vállalkozók) és újonnan csatlakozott tagállamban letelepedett gazdasági társaságok, ideiglenes szolgáltatást nyújtanak Ausztriában, azt szabadon megtehetik.

Szakmai végzettség és gyakorlat

Amennyiben szabályozott szolgáltatási ágazatban kívánnak szolgáltatást nyújtani szakmai végzettségre, illetve szakmai gyakorlatuk elismertetésére van szükség.

A szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozónak szakmai végzettséggel, illetve szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük, amelyet az illetékes hatósággal el kell ismertetni. A képesítés elismerését igazoló dokumentum beszerzése a csatlakozást követően hatályba lépett jogszabályok (Diplomák és képesítések kölcsönös elismeréséről) értelmében egyszerűbbé vált.

Gazdasági társaság által történő szolgáltatásnyújtás esetén, a gazdasági társaság képviseletére jogosult személynek, illetve a társaság által legalább heti 20 órában foglalkoztatott munkavállalónak kell szakmai végzettséggel, illetve a megszerzett szakmai gyakorlat az illetékes hatóság általi elismerésével rendelkeznie.

Egyes szakmák végzését Ausztriában képesítési igazoláshoz (Befähigungsnachweis) kötik. Az ilyen, ún. szabályozott szakmák (Reglementierten Gewerbe) esetében a tevékenység megkezdése előtt szükséges, hogy a szolgáltatásnyújtó tevékenységét a szövetségi  Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium engedélyezze.

A szabályozott szakmák listája megtekinthető az osztrák Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium
honlapján.

A nem szabályozott szakmák esetében nincsen szükség külön engedélyre. A szakmák listája ezen az oldalon
található dokumentumban olvasható.

A szabályozott szakmák engedélyezéséhez szükség van az állampolgárság igazolására, erkölcsi bizonyítványra, továbbá a szakképesítés és a szakmában szerzett gyakorlat igazolására.

Az eljárás további részleteiről a hatáskörrel rendelkező osztrák szerv tud felvilágosítással szolgálni:

Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend

Cím: Stubenring 1, 1011 Wien
Tel. : +43-1 71100
E-mail : service@bmwfj.gv.at
Honlap : http://www.bmwfj.gv.at

A vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés tartalmának megítélése során figyelembe veszik, hogy az adott tevékenység ténylegesen is önállóan végzett szolgáltatásnyújtásnak minősül-e. (Azaz a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény értelmében nem tartozik a munkajog hatálya alá.)

A szerződés vizsgálatakor vizsgálják, hogy a szerződés az osztrák jog hatálya alá tartozik-e és valós gazdasági tartalommal jött-e létre. (Nem a szerződés külső formai elemeit, hanem tartalmi elemeit vizsgálják.)

Amennyiben a megbízott a megbízótól gazdasági vagy személyi függésbe kerül, munkaadó-munkavállaló jellegű jogviszony jön létre, amely a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény értelmében engedélyköteles.

Munkavállalók alkalmazása

Ha az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági társaság az ausztriai szolgáltatásnyújtás során munkavállalókat alkalmaz, figyelemmel kell lennie arra, hogy a védett szektorokban a külföldiek munkavállalásáról szóló törvénybe foglalt korlátozások továbbra is fennállnak.

A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésére vonatkozóan mely gazdasági ágazatokban léteznek átmeneti rendelkezések?

Ausztria, a Csatlakozási szerződésben felhatalmazást a kapott a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az EK szerződés 49. cikk első bekezdésétől való eltérésre, de csak meghatározott szektorok esetében.

Az átmeneti időszakban Ausztria továbbra is a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvényt alkalmazza a következő szolgáltatási ágazatokban:

Szolgáltatási ágazat

NACE kód*

 


Új (2008. január 1-jétől)

Régi

 


 


 


Kertészeti szolgáltatások

01.61, 01.63-64, 81.3

01.41

Kőmegmunkálás

23.7

26.7

Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása

25.11

28.11

Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is (a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek)

41-43

45.1-4

Biztonsági tevékenységek

80.1-3

74.60

Ipari takarítás, tisztítás

81.2

74.70

Házi betegápolás

86.9, 87.1

85.14

Szociális ellátás elhelyezés nélkül

88.1, 88.9

85.32


(*) NACE: A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról, amelyet legutóbb módosított: Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete. A rendelet 2008. január 1-jétől alkalmazzák.

A NACE, illetve a TEÁOR kódok változásairól a KSH oldalán található információ.

Ausztria a fent leírt szolgáltatási szektorokban átmeneti korlátozásokat alkalmaz, melynek értelmében az új EU tagállamokban (kivétel: Málta és Ciprus) letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatás keretében kiküldött új tagállami vagy harmadik országból származó munkaerő esetében - az építőipar kivételével - úgynevezett kiküldetési engedélyt (Entsendebewilligung) kell beszerezni.

A kiküldetési engedélyt maximum négy hónapra adják meg. Ezt meghaladó időtartamú munkavégzéshez munkavállalási engedély (Beschäftigungsbewilligung) kiváltása szükséges.

Ezeket az engedélyeket a munkavállaló, illetve a megbízó kérelmére a területileg illetékes Munkaerőpiaci Szolgálat (Arbeitsmarktservice) állítja ki.

Az engedélyek megszerzésének feltétele a bér- és munkafeltételek valamint a szociális biztonságra vonatkozó osztrák jogszabályok betartása. Az osztrák hatóságok az új tagországok, illetve harmadik országok munkavállalói esetében a munkaerőpiac helyzetét is megvizsgálják. (Külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény (Ausländerbeschäftigungsgesetz) 18 § 1-11 bekezdés).

A kérelem űrlapja ide kattintva érhető el.

A következő iratokra van szükség:
• A munkálatok időtartamának igazolása (pl. a külföldi kiküldő üzemmel kötött szerződés az Ausztriában végzendő munkáról.)
• A kiküldő üzem igazolása, arról, hogy a kiküldött munkaerő valóban az alkalmazásában áll, valamint, hogy rendelkezik társadalombiztosítással
• Az üzem által kiküldött munkaerő képesítésének kigazolása, amennyiben szükséges.

A kérelmet az osztrák partnernek kell benyújtania a Munkaerőpiaci Szolgálat (Arbeitsmarktservice) területileg illetékes kirendeltségéhez. A kiküldő cégnek a Központi Koordinációs Kirendeltség munkafelvételi részlegénél egy héten belül a foglalkoztató a fizetési részletek megjelölésével be kell jelentenie (A külföldiek foglakoztatásáról szóló törvény illegális munkavállaló ellenőrzése rész, illetve a Pénzügyminisztérium által kiadott munkajogi törvénymódosítás - §7b 3. bekezdés AVRAG-Arbeitsvertragrechts-Anpassungsgesetz)

Építőiparra és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra speciális szabályok vonatkoznak, mivel ezekben a szektorokban magyar vállalkozások magyar alkalmazottaikkal kizárólag munkavállalási engedély (Beschäftigungsbewilligung) birtokában végezhetnek munkát Ausztriában. Számukra nem állítanak ki kiküldetési engedélyt sem.

A munkavállalási engedély igényléséhez szükséges nyomtatvány ezen az oldalon érhető el.

További információ az AMS magyar nyelven is elérhető kiadványában olvasható.

Milyen szabályok vonatkoznak a nem szabályozott szolgáltatási ágazatban szolgáltatást nyújtókra?

A nem szabályozott szolgáltatási ágazatokban az új tagállamokban letelepedett gazdasági társaságok által a szolgáltatás nyújtására kiküldött munkavállalóknak EU-kiküldetési igazolást (EU-Entsendebestätigung) kell kiváltaniuk. (Külföldiek munkavállalásáról szóló törvény 18 § 12-16bek. és 32a § 6bek.)

Az EU-kiküldetési igazolás iránti kérelmet az osztrák megbízónak, a kiküldő vállalkozásnak vagy a kiküldött munkavállalónak kell benyújtania a munka megkezdése előtt legkésőbb egy héten belül a Szövetségi Pénzügyminisztérium illegális foglalkoztatás ellenőrzését végző részlegéhez (KIAB, Cím: Radetzkystraße 2, 1031 Wien, Telefon: +43-1-711-29, E-mail: post.zko@bmf.gv.at ), amely szerv továbbítja az igényt a területileg illetékes Munkaerőpiaci Szolgálathoz (AMS). Az AMS ezután állítja ki a szükséges igazolást.

A szükséges formanyomtatvány ide kattintva érhető el.

Az EU-kiküldetési igazolást akkor állítják ki, ha a munkavállaló törvényesen, legalább egy éve tartós munkaviszonyban van a kiküldő munkaadóval vagy a munkavállaló a munkaadóval határozatlan idejű munkaszerződést kötött és rendelkezik a mindenkori székhely szerinti országban előírt, a tartózkodásra és munkavégzésre vonatkozó szabályok szerinti engedélyekkel.

A bér- és munkafeltételekre, illetve a szociális biztonságra vonatkozó osztrák jogszabályokat be kell tartani. A kiküldő gazdasági társaság köteles legkésőbb egy héten belül a bérezésre vonatkozó adatokat bejelenteni. (Külföldiek foglakoztatásáról szóló törvény illegális munkavállaló ellenőrzése rész, illetve a Pénzügyminisztérium által kiadott munkajogi törvénymódosítás - 7b§ 3. bekezdés AVRAG- Arbeitsvertragsrecht-Anpassungsgesetz).

Oktatás




Óvodák

Három éves korukig a gyermekek bölcsődébe járhatnak. A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás költségtérítéses, de szociális helyzettől függően a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik.

Iskolai előkészítő

Azok a gyermekek, akik nem elég érettek az iskola elkezdéséhez, iskolai előkészítőbe járhatnak. A 6. életévüket szeptember 1. és december 31. között betöltő gyermekek esetében gyakran igénybe veszik ezt a lehetőséget. Akikről az iskolaév elkezdése után derül ki, hogy nem elég érettek, akár szülői kérésre átjelentkezhetnek előkészítő oktatásra.

Kötelező oktatás

Ausztriában minden 6 és 15 év közötti gyermek iskolaköteles. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét. Az iskolakötelezettség minden gyermekre vonatkozik, aki legalább egy szemeszternyi időt Ausztriában tölt, függetlenül állampolgárságától. Az állami iskolák Ausztriában ingyenesek.

Tanév

Az iskolaév 180 napból áll, és szeptember első (Wien, Niederösterreich, Burgenland tartományokban), illetve második hétfőjétől június utolsó, illetve július első szombatjáig tart. Vannak olyan iskolák, ahol az iskolai hét - a nálunk megszokottól eltérően - hat napból áll. A diákoknak általános képzésben átlagosan húsz, míg középiskolásoknak 35 tanórájuk van egy héten, az órák 50 percesek.

A kötelező oktatás szintjei:

  • Általános képzés: 6 és 10 éves kor között, 1-4 osztályig tart, tulajdonképpen az általános iskola alsó tagozata (Volksschule vagy Grundschule)

  • Hauptschule: négy éves képzés (10 és 14 éves kor között), melyben a német, a matematika és az angol nyelv a fő tantárgyak.

vagy

A magasabb szintű általános képzést nyújtó iskolák (Allgemeinbildende höhere Schule (AHS)) négy éves alsó tagozata (ide tartoznak a gimnáziumok, reálgimnáziumok, közgazdasági gimnáziumok).

  • Amennyiben a diák nem akar továbbtanulni, egy „kilencedik osztály” (Polytechnischer Lehrgang) készíti fel őt a munkaerő-piacon való megjelenésre).

Továbbtanulási lehetőségek, a középiskolák felső szintjei

  • A magasabb szintű általános képzést nyújtó iskolák (AHS) négy éves felső tagozata, amely érettségivel zárul.
  • Szakközépiskolák, melyek ötévesek és érettségivel zárulnak.
  • A diákok a Hauptschule elvégzése után is folytathatják a középiskolai felső szintű oktatásban tanulmányaikat.

Felsőoktatás

A felvételi követelmény a felsőfokú intézményekbe az érettségi („Reifeprüfung”), amelyet a középiskola felső tagozatának elvégzésekor lehet megszerezni. Más EU tagországok diákjainak az érettségihez hasonló vizsgával kell rendelkezniük az ausztriai egyetemekre való felvételkor. Egyes speciális szakokon felvételi vizsgát kell tenni. (pl.: művészeti szakok)

Az állami felsőfokú oktatás az osztrák, illetve EGT állampolgárok részére 2008 szeptembere óta ingyenes (2001 és 2008 között szemeszterenként 363,36 euró volt a tandíj összege). Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetnek meg: egyetemet (Universität) vallási főiskolát (Philosophisch-Theologische Hochschulen), művészeti egyetemet (Universität der Künste) és szakfőiskolát (Fachhochschulen). Az országban összesen 12 egyetem és 6 művészeti főiskola található. A legnagyobb felsőoktatási intézmény a Bécsi Tudományegyetem, további neves egyetemek a Grazi, a Salzburgi és az Innsbrucki Tudományegyetem.

2006 óta az osztrák felsőoktatás a Bologna-folyamatnak megfelelően három képzési formát különböztet meg: alapképzést (Bachelor), mesterképzést (Master) és doktori képzést. Négy szemeszteren keresztül alapoktatás (BA) folyik, amelyet alapvizsgával kell lezárni. A következő 4-6 szemeszterben kezdődik a specializáció, melynek a végén a diákok megkapják az MA (Master of Arts) fokozatukat. Az egyetemi oktatás október 1-jén kezdődik és június végéig tart. Az állami egyetemek és főiskolák mellett több, államilag akkreditált, magán felsőoktatási intézmény (Privatuniversitäten) is működik Ausztriában.

Bővebb információ az osztrák egyetemekről az alábbi oldalon található.

Ösztöndíj lehetőségek

Az Ausztriában tanulni kívánó külföldi diákok számos ösztöndíjra tudnak pályázni. Az Austrian Exchange Service honlapján szakterület, régió vagy képzési szint szerint lehet böngészni a rendelkezésre álló ösztöndíjak között.

Fiatal kutatók, PhD/DLA hallgatók és diplomával rendelkezők számára a Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) minden évben meghirdeti a bécsi Collegium Hungaricumba szóló pályázatát. Az ösztöndíj elbírálásakor előnyt élveznek azok a jelentkezők, akik az osztrák-magyar kapcsolattörténettel foglalkoznak, továbbá mindazok, akik a bécsi központi közgyűjteményekben, könyvtárakban, múzeumokban és egyetemi vagy állami kutatóhelyeken a XVI-XX. századi magyar történelem, művelődés, irodalom, művészet, filozófia, pszichológia, jog- és gazdaságtörténet, jogtudomány terén általános elméleti, valamint forrásfeltáró, illetve forrásfeldolgozó kutatásokat kívánnak végezni. Az ösztöndíj időtartama 2-6 hónap, összege havi 500 euró.

További információ az osztrák oktatási rendszerről az Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium honlapján (Bundesministerium für Unterricht, Kunst  und Kultur) érhető el.

Forrás: Europass

Asztali nézet