Az esélyek javítása - önéletrajz tuning

Önéletrajz

Az álláskeresők többsége azt hiszi, hogy a CV megírása roppant egyszerű folyamat. Holott nem árt minden esetben optimalizálni az önéletrajzot az adott hirdetésre, és akadnak olyan típushibák is, amelyeket mindenképp el kellene kerülni.

Ha mondjuk száz önéletrajz érkezik egy álláshirdetésre, a postabontás után már csak kilencvenvalahány marad. A jelentkezések felét a következő lépcsőben, formai válogatás után szűrik ki, a maradékot elolvassák, és végül mindössze öt-tíz embert hívnak be interjúra.

Épp ezért igen fontos, hogy az elküldött dokumentum mind formailag, mind tartalmilag megfelelő legyen.

A méret is lényeg

Érdemes a személyzetis munkatárs fejével gondolkodni: valószínűleg rengeteg jelentkezés fut be, így csak arra van idő, hogy egy-egy pillantást vessenek rájuk.

A vállalatok személyzeti osztályának szakemberei általában az egyszerűen, de informatívan megszerkesztett önéletrajzokat szeretik. A nagyon hosszú, túlságosan részletes vagy esetleg egyenesen bő lére eresztett darabokat nem szívesen nézik át.

Ezek mellett a túl rövid, alig egy- vagy féloldalas CV-ket pedig nehéz komolyan venni. Ha nincsenek csatolva a kért dokumentumok vagy ha az önéletrajz láthatóan egy sokszorosított másolat, nyomban félre is teszik.

Ügyelve az arányokra

Természetesen ideális, hogyha önéletrajzunk nem csupán megfelel, hanem bizonyos szempontból "szemet is szúr" a HR-esnek. Van benne valami plusz, amely érdekessé teszi a gazdáját. Így például az alapadatokon túl érdemes megemlíteni célokat, akár többet is.

Az iskolák fölsorolásánál a különböző versenyek eredményei, szakkörök (ha voltak olyanok), diploma minősítése (ha érdemes dicsekedni vele) színezhetik a CV-t.

Azonban mindezek túlzott részletezése eltakarhatja a lényeget. Meg kell tartani a megfelelő arányokat, csakúgy, mint abban az esetben, ha a szabadidős tevékenységeket említjük. Természetesen ezek nem lehetnek benne az önéletrajzban kiemelt terjedelemben. Elég róluk néhány szó.

A nyelvtudás mára a munkakeresés meghatározó tényezőjévé vált. Épp ezért nem elég csak a beszélt nyelvet megnevezni, a nyelvtudás szintjét is le kell írni. Már csak azért is, mert ha nem tesszük, a többi jelentkező nagy része biztosan eleget tesz ennek a követelménynek, így ők nagyobb eséllyel bizonyíthatják is a tudásukat egy személyes találkozás alkalmával.

Csak a lényeget

Többen attól tartanak leginkább, ha rövid idő alatt elég sok munkahelyen megfordultak. Ez kétségtelenül rosszul mutat egy önéletrajzban. Épp ezért a tanácsadók azt javasolják, hogy az egyes munkahelyeken eltöltött időt csak évekkel jelölje a pályázó, és ha még így is hosszúnak tűnik a munkahelyek fölsorolása, a kevésbé fontosakat ki is lehet hagyni.

Ideális esetben úgyis az adott hirdetés igényei szerint alakítja át a jelentkező az önéletrajzát. Így ha például recepciósként szeretne dolgozni, és korábban végzett már ügyfélszolgálati munkát, azt mindenképp érdemes megemlítenie. Azonban ha egy nyáron belekóstolt az ipari alpinisták életébe is, azzal nem muszáj előhozakodni.

A funkcionális önéletrajzi forma előnyös a pályakezdők, a pályamódosítók számára. Továbbá segíthet elfedni az önéletrajzi lyukakat, a hosszan tartó munkanélküliséget, vagy a gyakori munkahelyváltást is. Éppen ezen tulajdonságai teszik azonban veszélyessé alkalmazását: ugyanis a funkcionális önéletrajz ezen jellemzőit a HR szakemberek is jól ismerik.

A funkcionális önéletrajz a jelölt képességeit állítja középpontba, képességek, készségek szerepelnek címszavakként, s e címszavak köré szerveződnek a különböző tapasztalatok és eredmények. Magyarországon a funkcionális önéletrajz kevéssé ismert a munkavállalók, sőt a munkaadók körében is. A képzett HR szakemberek ismerik a funkcionális CV-t, ám ők meg jól tudják, hogy ez a formátum kiválóan alkalmas az önéletrajzi lyukak, illetve a gyakori munkahelyváltás elfedésére. A személyügyi szakemberek egybehangzóan tanácsolják, hogy a funkcionális önéletrajzot kombinálni szükséges a kronologikus önéletrajz fontos elemével, a szakmai tapasztalatok felsorolásával is (az önéletrajzot e pillanattól fogva joggal nevezhetjük kombinált önéletrajznak). Szakmai tapasztalatokat a pályakezdő természetesen nehezen produkál, ám remélhetőleg be tud számolni néhány, a pályázott pozícióhoz valamelyest kapcsolódó nyári munkáról, szakmai gyakorlatról.

Bár a munkaadók és HR szakemberek esetenként gyanakodva, avagy furcsállva tekintenek a funkcionális, illetve még a kombinált önéletrajzra is, annyit a pályázó biztosan elér, hogy önéletrajza "kilóg" a többi közül, hiszen a pályázók többsége a kronologikus formát választja.

Ha a pályázat felkelti a munkaadó vagy a HR szakember kíváncsiságát, s behívja a jelentkezőt, a CV elérte célját. Az állásinterjún persze majd elhangzanak azok a kérdések is, amelyre ez az önéletrajzi formátum kevéssé ad válaszokat, erre bizony föl kell készülni.

A tél elmúltával sokan vetik magukat bele először - vagy újra - az álláskeresésbe. Első, kötelező feladatként ki-ki elkészíti az önéletrajzát, s az álláskeresők többsége már azt is tudja, hogy amerikai típusú, vázlatos önéletrajzot kell készítenie. A toborzást végző HR szakemberek szerint azonban a beérkező amerikai típusú önéletrajzok sem szolgálják mindig jól beküldőik karriercéljait.

Tanácsadó szakemberek szerint a pályázók mintegy fele még mindig kronologikus sorrendben írja le karriertörténetét, ahogyan az régen elvárt volt a fogalmazásszerű önéletrajzoknál. A HR szakemberek azonban szeretik azonnal látni az utóbbi években szerzett tapasztalatokat, ezért a szakmai tapasztalatoknál a jelentől a múlt felé illik haladni. Akad rá példa, hogy bölcsész végzettségű ember ? sok önképzés és szakmai tapasztalat után ? karriert fut be az üzleti életben. Ilyen és hasonló esetekben a kronologikus karriertörténettel komoly döbbenetet lehet okozni a személyügyi szakemberben, aki hirtelen mondjuk azzal a kérdéssel szembesül: miért is jelentkezik egy némettanár a marketingosztály vezetőjének?

Hasonló módon szükséges eljárni a tanulmányok felsorolásánál is: az utoljára megszerzett oklevél adatai kerüljenek az első helyre. Hasznos, ha a munkavállaló nem a tanulmányaival, hanem a szakmai tapasztalataival kezdi az önéletrajzot ? persze a pályakezdők kivételével, akik jó esetben is legfeljebb gyakornoki tapasztalatról tudnak beszámolni. A kiválasztást végző szakemberek jellemzően fontosabbnak ítélik a szakmai tapasztalatokat az iskolai végzettségnél.

Gyakori hiba, hogy a pályázó csak életútja során betöltött feladatait írja le, a munkakörében elért eredményeiről nem ejt szót. Nem kell feltétlenül óriási eredményekre gondolni: egy csoportvezető sikerként könyvelheti el s mutathatja be önéletrajzában, ha a beosztás megváltoztatásával hatékonyabbá tette csoportja munkát. Egy beosztott pénztáros eredményként hivatkozhat arra, hogy kasszáját mindig hiány nélkül zárta. Mindenki ér el időnként sikereket munkájában, amelyeket érdemes az önéletrajzban leírni, ugyanis ezek a személyügyi szakembereknek fontos tájékozódási pontok.

Érkeznek be személyzeti tanácsadó cégekhez jócskán önéletrajzok, amelyekről lerí, hogy megírója sablont használt (azok számára nyilvánvaló, akik naponta több száz cv-t olvasnak el). Nem szerencsés, hiszen a pályázó önállótlanságát sugallja, s a kiválasztást végzőket is deprimálja, hiszen munkájukat monotonabbá teszi. Aki mégis sablon használata mellett dönt, annak érdemes abban legalább valamely apróságon változtatnia, hogy önéletrajzát egyénivé tegye.

Mivel írjuk meg az önéletrajzot, és milyen formátumban küldjük el? Azoknak szeretnénk elsősorban segíteni, akik nem rendelkeznek a Microsoft Wordjének friss kiadásával, illetve kevéssé tájékozottak a különböző fájlformátumokban.

Aki nem rendelkezik a Microsoft Word 2000-rel, avagy rendelkezik vele, de nem boltban vette a szoftvert, hanem barátja telepítette gépére illegálisan, nos, azok számára létezik kitűnő, törvényes és ingyenes megoldás. Méghozzá a szabad forráskódú Open Office szövegszerkesztőjének képében .

Az Open Office valamivel többet tud pénzbe kerülő társánál, így például gombnyomásra pdf. formátumba menti a begépelt anyagot ( ezt a formátumot használják gyakran könyvek digitalizálásakor). Nagy előnye a pdf. formátumnak, hogy bárki nyitja meg, azt a képet látja, amelyet annak szerzője is, ami más formátumoknál nem minden esetben teljesül. Azonban ez csak akkor igaz, ha a címzett ténylegesen meg tudja nyitni, ami korántsem biztos. Éppen ezért nem ajánlatos önéletrajzot pdf-ben küldeni, ebben az esetben nem ajánlatos használni a pdf.-ben mentés funkciót, amely viszont más esetekben jól jöhet.

Az ideális választás a helytakarékos rtf, azaz rich text file. Rtf formátumot Worddel és Open Office programmal is létrehozhatunk (illetve mindkettővel docot is, ha kedvünk tartja). Rtf formátum megnyitásával valószínűleg nem lesz gondja a címzettnek, s talán értékeli ? ha tájékozott a fájlformátumokban ? azt is, hogy az önéletrajzot hamar le tudja tölteni, illetve kis helyen tudja tárolni, ha archiválni kívánja.

Az Open Officban a szövegszerkesztőn kívül kapunk még egy sor hasznos irodai programot, hasonlóan a Microsoft Office programcsomagjához.